Megjelent ! Böjte Csaba: Párbeszéd a Végtelennel

Megjelent Böjte Csaba és Karikó Éva interjúkötete Párbeszéd a Végtelennel címen, mely az Istennel való mély és bensőséges kapcsolatról szól. Ez a ’Végtelen-sorozat’ utolsó kötete.

Itt megrendelheted!

Lehet, hogy mindened megvan, mégis oly gyakran egyedül érzed magad az emberek között. Lehet, hogy biztosnak hitt kincseidet szerre elveszítetted, félelmek gyötörnek, és nincs mibe kapaszkodnod. Érzed a lelked mélyén az olthatatlan szomjúságot a Végtelen, a szeretet, a jóság, a tiszta fény után. Tudd, ezt a hiányt nem tudja senki, semmi oldani, csak Isten áldó, életadó jelenléte.
Nagyon fontos lenne, hogy tudatosan leülj a szobádban, a csendben, és feltedd magadnak a kérdést: hiszed-e, hogy aki a nyelvedet adta, tud szólni hozzád, aki a füledet teremtette, kész és képes meghallani a szavaidat? Akarsz-e kapcsolatba lépni, barátságot kötni a végtelen bölcs, jóságos Istennel, hogy erőt és útmutatást kapj tőle? Vagy pedig úgy éled le az életedet, mint az utazó, aki térkép és GPS nélkül indul felfedezőútra, csak saját józan eszére és mások tanácsára hallgat? Így sem lehetetlen célba érni, de mennyivel szebb, biztonságosabb, egyszerűbb úgy, hogy kéred és elfogadod annak a segítségét, aki végtelen szeretettel megformálta a világunkat és téged is. Merj belekapaszkodni e végtelen jósággal hozzád hajló szeretetbe, alázattal fogd meg Teremtőd kezét, és hagyd, hogy vezessen – ebben szeretne segítségedre lenni ez a könyv.
BÖJTE CSABA

Az ismeret és a fejlődés kulcsa a kérdőjel, még a felkiáltójelnek, a parancsnak, a felszólításnak, de a kérésnek is csak akkor van értelme, ha visszakérdezhetünk: „miért?”, „hogyan?”. Azt, amit vagy akit nem ismerünk, igazán nem is tudjuk megszeretni. Isten útjait és az egyház tanítását érteni kell ahhoz, hogy el tudjuk fogadni, bár igaz az is, hogy vannak hittitkok, amelyekből csak annyit tudunk felfogni, mint egy hangya az emberből, akinek a tenyerén megpihent.
Könyvsorozatunkkal hitünk legfontosabb igazságain szerettük volna végigvezetni az Olvasót, nem megkerülve a közvéleményt megosztó témákat sem. Ha kérdés van, szükséges, hogy válasz is legyen, érthető és életre váltható, a valós istenarcot a maga szépségében, jóságában megmutató, hogy azt megtekintve eldönthesse bárki, tudja-e őt szeretni és a szeretetét viszonozni.
KARIKÓ ÉVA

Rendeld meg a teljes sorozatot most 12000 Ft helyett csak 10000 Ft-ért!

Mit csinál a magyar zászló Szűz Mária oltárán?

Az elmúlt vasárnap, Irgalmasság vasárnapján belépve kis templomunkba Magyarország koronás címeres zászlójának képe fogadott Szűz Mária oltárán.

A mai magyar közhangulatban izgatottan vártam új plébánosunk magyarázatát…

A szentmise végén azt mondta:

Nem gondolom, hogy nekem innen a szószékről kellene bárkit is riogatnom Magyarország és a világ jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Megteszik azt helyettem mások.

Sokkal inkább arra szeretném hívni a kedves híveket, hogy imádkozzunk együtt hazánkért! Komoly szüksége van most erre az országnak.

És arra hívott meg bennünket – ahogy most én is is meghívlak Benneteket- , hogy csatlakozzunk Hozzá, és mostantól Pünkösdvasánapig MINDEN NAP mondjunk el egy TELJES RÓZSAFÜZÉRT Magyarországért!

Nehéz feladat! Nehéz és hosszú! Hosszú ima egy teljes rózsafüzér, és még nagyon sok nap van Pünkösdig.

Mégis a mi kis egyházközségünkben sokan vállalták. Azok , akik  csatlakoztak egy kis piros-fehér-zöld szivecskét tűztek a zászlóra. Megindító volt látni, ahogy gyűltek!

Ha Te is úgy gondolod, hogy fontos, hogy  közös imánkkal Isten gondviselő szeretetére bízzuk az országot, oszd meg ezt a bejegyzést másokkal is, hogy ők is tudjanak róla. Ha  Te csatlakozol hozzánk, nyomj egy LIKE-ot!

KVÍZ-KEDD

Ismered az egyes ünnepek eredetét? Pontosan tudod minden ünnepről, hogy mit ünnepelünk? Vagy csak egyszerűen szeretsz játszani?

Látogass be hozzánk, mert ha KEDD, akkor ezentúl KVÍZ-KEDD!

Minden kedden felteszünk egy kérdést, amire a következő hét hétfő éjféléig várjuk a válaszokat.

Múlt heti kvíz-kedd nyertesünk: CSIZINSZKY ZSUZSA! Gratulálunk! Kérünk a kapcsolat oldalunkon írd meg nekünk a címedet, ahova a nyereményt postázhatjuk!

Eheti kérdésünk a következő:

1995-ben az UNESCO április 23-át a Könyv és a Szerzői Jogok Világnapjává nyilvánította. Hogy miért éppen április 23.-át? Mert ezen a napon halt meg ……na ki?
1. Goethe,
2. Shakespeare
3.vagy  Villon

A hozzászólásokat április 23.-án éjfélig várjuk Facebook oldalunkon!

A hozzászólók között Eleonor H. Porter: Az Élet játéka c. felejthetetlen ifjúsági regényét sorsoljuk ki!

Itthon vagyunk!

Mindig is szerettem utazni. Olyan jó kicsit kimozdulni a megszokottból, jó találkozni más népekkel, kifejezetten szeretek belehelyezkedni pár napra idegen nemzetek hétköznapjaiba, kultúrájába! Voltak már érdekes, és kevésbé érdekes utazásaim, hosszabbak-rövidebbek, izgalmasak-unalmasak, De egy dolog mindegyikben közös volt! Nagyon-nagyon jó dolog volt HAZAÉRKEZNI! Magyarországra. Magyarul megszólalni.És általában ilyenkor mindig elgondolkodtam azon is, hogy biztos ez az az érzés, ami miatt nekem mindig végigfut a hideg a hátamon, mikor a himnuszt énekeljük. Mert szeretek magyar lenni, mert büszke vagyok rá! Megmagyarázhatatlan érzés ez! Vagy érzi valaki, vagy nem!

És éppen ezért szeretem megismerni a régi magyar hagyományokat. Úgy érzem, hogy a régi egyszerű emberek sokkal mélyebben megértették egy-egy ünnep lényegét, mint mi, az úgymond tanult értelmiségi. Persze, tudom, az eszünkkel tudjuk , hogy mi miért

van, csak épp ott legbelül nem tudjuk egészen magunkévá tenni.

Merjünk bátran visszanyúlni a hagyományainkhoz, mert nemcsak szépek, hanem segítenek egy-egy ünnep teljesebb megéléséhez.

A Húsvét nekünk, keresztényeknek a legnagyobb ünnepünk.Rengeteg apró, ám igen jelentőségteljes esemény sorozata.Mindegyik egyre közelebb és közelebb vihet az ünnep teljesebb megéléséhez. Ne szalasszuk el ezeket a lehetőségeket!!

Nagycsütörtökön Jézus utolsó vacsorájára emlékezünk. A harangok is elhallgatnak ezen a napon.Jézus, az Isten fia ekkor mosta meg tanítványai lábát, majd az éjszakát imádkozással töltötte.Virrasszunk együtt Jézussal mi is!

A templomokban oltárfosztás van: az oltárokról leveszik a virágokat, terítőket. Eloltják az örökmécsest, s régen a családoknál is eloltották a tüzet.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának és temetésének napja , az elcsöndesedés, a gyász és az imádság napja. A templomban felállítják a Szentsírt,  a hívek éjszakáig virrasztanak, imádkoznak mellette.

Nagyszombaton Jézus a sírban fekszik. Mindenki várja a feltámadást. Hagyományosan ez a nap a rendrakásé, söprögetésé, meszelésé, takarításé. A rendrakással az ember a lelkét is rendbe rakta húsvét ünnepére..

A templomban tűzszentelés van, meggyújtják a gyertyákat, az örökmécsest.Régen a falu népe ebből a parázsból vitt haza, és gyújtotta meg vasárnap a családi tűzhelyet.

folytatás következik….

forrás:  Czárán Eszter : Világnak Virága – Tavasz c. könyve

Húsvét a világ körül – Görögország

A görögök a 40 napos nagyböjtöt a „tiszta hétfő” napján kezdik, és teljes  húsmentes böjtöt jelent. A vasárnapok is böjtnapok. A nagyhéten pedig már semmi jószágtól származó étel nem kerül az asztalra, tehát tejet, tojást, vajat sem esznek.

Nagyszombaton megölik a húsvéti bárányt, és előkészítik vasárnapra. A tojásokat pirosra festik. Éjfélkor mindenki a templomba megy megünnepelni a feltámadást beleértve a gyerekeket is. Ezután éjszaka hazatérve elfogyasztják a mayiritsa nevű báránybelsőségekből készült levest, mely a böjt után előkészíti a gyomrot az ünnepi ételekre.

Húsvét vasárnap a nagycsaládok összejönnek, szomszédokkal, barátokkal és a szabadban nyárson megsütik a bárányt.Mindenki részt vesz a bárány nyárson való forgatásában. Görög zene szól és tánccal, jókedvvel ünneplik a feltámadást. A tsureki kalács a görög húsvétvasárnapi asztal elengedhetetlen kelléke. A termékenység, és az áldás jelképe. Görögország egyes vidékein virág, levél és más tavaszi motívumokkal díszítik, lehet akár nyúl formájú is, de a piros tojás fontos alkotóeleme a kalácsnak ekkor is. Lehet egy hengert sodorni, és azt fűzni-fonni saját magába, kerekre, de lehet egyszerű lepényformájúra is készíteni. A fűszerek és a hozzávalók gazdagsága jelzi, hogy vége a böjtidőszaknak. Vannak helyek, ahol aszaltgyümölcsöket is raknak rá, van ahol szezámmagban hempergetik meg, és van ahol ehető aranypelyhek kerülnek rá. A tsureki kalács szimbolikája szintén a húsvétra utal. A tésztafonat az Élet-terét jelzi, a mandula Szűz Mária méhét. A piros tojások pedig az új életet, a feltámadást, s a termékenységet.

Mayiritsa (Görög húsvéti leves)

Hozzávalók:

-Egy fiatal bárány mája, tüdeje, szíve és belei,fél csésze vaj, 4-5 nagy fej hagyma finomra vágva, fél csokor friss kapor összevágva, 6 ek rizs, tojásos citrommártás, só, bors, citromlé, keserű vadsaláták.

“Mossuk meg a májat, a tüdőt, a szívet és a beleket. Ez utóbbit egy ceruza segítségével fordítsuk ki és belülről is alaposan mossuk át, de előtte szórjuk be alaposan sóval és citromlével. Tegyük fel a belsőségeket 7 csésze vízben főni, mikor forrni kezd, a tetején képződő habot szedjük le. Sózzuk meg és kis lángon főzzük 30 percig. Csöpögtessük le a belsőségeket és vágjuk nagyon apróra. Pároljuk puhára a hagymát a vajban, adjuk hozzá az apróra vágott belsőségeket, a borsot, vadsalátákat és a kaprot, állandó keverés mellett pároljuk néhány percig. Ekkor öntsük rá a húslét és kis lángon 25 percig főzzük. Tálalás előtt 20 perccel keverjük bele a rizst. Vegyük le a tűzről és készítsük el a tojásos citrommártást. Adjuk a leveshez állandó keverés mellett és azonnal, nagyon forrón tálaljuk.”

Tsureki – görög húsvéti kalács recept

Hozzávalók:

• 500 g + 3dl-es bögre finomliszt
• 2,5 dkg élesztő
• 2 dl tej
• 1,5 dl víz
• 10 dkg vaj
• 12 dkg cukor
• 2 tk só
• 1 tk őrölt ánizs
• 2 db 10 cm-es fahéjrúd (ha lehet ne cassia, hanem igazi fahéj)
• 2 tojás a tésztába
• 3 pirosra festett főtt tojás a tetejére (a héjukat száradás után bezsírozzuk
• 1 tojás sárgája megkenni a tetejét
• 5 dkg mandulaforgács vagy szezámmag

elkészítés

1. Egy kis fazékba beleöntünk 1,5 dl vizet, beletördeljük a fahéjrudakat, és felforraljuk. Forrás után elzárjuk a tüzet, s hagyjuk ázni a vízben 10 percig. Ezután leszűrjük, és félretesszük a vizet.
2. Az élesztőt elmorzsoljuk 1 dl langyos tejben, s egy kávéskanál cukrot adunk hozzá. Belekeverünk két ek lisztet, s simára kavargatjuk. Olajozott fóliával lefedjük, s félretesszük 1 órára.
3. Egy tálba szitáljuk az összes lisztet, belekeverjük a sót és 1 tk őrölt ánizst (vagy ouzót). Megmelegítjük a maradék 1 dl tejet, és felolvasztjuk a 10 dkg vajat, s hagyjuk visszahűlni egy kicsit.
4. A két tojást a 12 dkg cukorral habosra kavarjuk egy tálban.
5. Amint az élesztő ideje letelt, hozzáöntjük a liszthez, és belerakjuk a felolvasztott vajat, az 1 dl tejet, a fahéjas vizet mind, valamint a kikavart tojásokat is. Jól átdolgozzuk a tésztát, alaposan dagasszuk meg. Ez egy lágy tészta lesz, de elválik a kéztől, amint kész. Amennyiben nehezen alakul, mert függ a liszt minőségétől is, akkor óvatosan egy kicsit utánalisztezünk. (max. egy marék liszt) Amint kész, meleg helyen, kiolajozott fóliával letakarva 1 órát kelesszük.
6. Amint megkelt a tésztánk, átdagasszuk egy kissé, majd három egyenlő darabra vágjuk. Kis hengereket formázunk belőlük, majd egy 5-10 perces pihentetés után kb 30-35 cm-es hosszú rudakat sodrunk belőlük. A felső végüket összefogjuk, aláhajtjuk, és fonatot készítünk belőlük. A végét aláhajtjuk szintén.
7. Egy kivajazott sütőlemezre ráügyeskedjük, vagy akár egyből azon is fonhatjuk. A tojást a fonatok közé nyomjuk. Próbáljuk meg egy kicsit mélyebbre nyomni, mert kelés után kicsit szétnyílik a tészta azon a helyen. Amikor megvagyunk, megolajozott fóliával letakarjuk, és kelni hagyjuk 1 órát.
8. Előmelegítjük a sütőt 180°C-fokra (légkeverésesben 160°C). Felverünk kissé egy tojás sárgáját.
9. Amikor megkelt a kalács (kétszeresére nőtt) Megkenjük a tojássárgájával, és a tetejére szórjuk a mandulaforgácsokat. Betesszük a sütőbe, és sütjük 45 percig. Amikor kész, kivesszük, és egy ruhába betekerjük, mert így puhább lesz a héja.

KVÍZ-KEDD

Ismered az egyes ünnepek eredetét? Pontosan tudod minden ünnepről, hogy mit ünnepelünk? Vagy csak egyszerűen szeretsz játszani?

Látogass be hozzánk, mert ha KEDD, akkor ezentúl KVÍZ-KEDD!

Minden kedden felteszünk egy kérdést, amire a következő hét hétfő éjféléig várjuk a válaszokat.

Múlt heti kvíz-kedd nyertesünk: SZIGETI ANNA! Gratulálunk! Kérünk a kapcsolat oldalunkon írd meg nekünk a címedet, ahova a nyereményt postázhatjuk!

Eheti kérdésünk a következő:

HARMADNAPON

És fölzúgnak a hamuszín egek,

hajnalfele a ravensbrücki fák.

És megérzik a fényt a gyökerek.

És szél támad.És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,

és megszünhetett dobogni szive –

Harmadnapra legyőzte a halált.

Et resurrexit tertia die.

Ki a költő?

1. Ady Endre
2. Pilinszky János
3. Reményik Sándor

A helyes megfejtők között a 2001-ben boldoggá avatott XXIII. János pápa teljes életét bemutató , A JÓ PÁPA c. játékfilmet sorsoljuk ki.

A megfejtéseket Facebook oldalunkon várjuk!

Húsvét a világ körül – Anglia

Angliában rengeteg vidám, színpompás felvonulás és kirakodóvásár fűződik a húsvéti ünnepekhez, csupán a nagypéntekenelevenedik meg az anyai fájdalom legendája, amelyet a britek  Hot Cross Bun ceremóniának neveznek – egy elveszett fiáthazaváró anya nagypénteken forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban reménykedve, hogy az eltévedt ifjú mégis hazatalál. A forró zsemlét sok helyen ma is kiakasztják.

A másik legenda húsvéthétfőre vonatkozik: a viktoriánus korban egy hiúságáról ismert szépasszony minden évben a húsvétot használta fel arra, hogy pazar ruhatárát felvonultassa a londoni Battersea Parkban. 1962 óta látványos felvonulásokat rendeznek itt húsvétkor, ahol a vurstlitól a lovas bemutatóig és a kirakodóvásárig minden megtalálható

Az angoloknak is van saját, hagyományos húsvéti ételük. Reggel a legtöbben főtt tojást esznek. Vasárnap este, ünnepi vacsorát esznek, ekkor sült bárány kerül az asztalra mentaszósszal, zöldségekkel, krumplival.

Húsvéti sült bárány
Hozzávalók:

- 1/2 pohár friss zsemlemorzsa
- 2 evőkanál felvagdalt fokhagyma
- 2 evőkanál frissen aprított rozmaring
- 1 teáskanál só
- 1/4 teáskanál fekete bors

- 2 evőkanál olíva olaj
- 1 darab (7 csontos) báránygerinc
- 1 teáskanál só
- 1 teáskanál fekete bors
- 2 evőkanál olíva olaj
- 1 evőkanál Dijon-i mustár

Elkészítés:
230 C fokra melegítsd elő a sütőt. A sütőrácsot pedig tedd középre. Egy nagy tálban keverd össze a zsemlemorzsát, a fokhagymát, a rozmaringot és a 1/4 teáskanál fekete borsot. A 2 evőkanál olíva olajjal puhítsd meg a keveréket és tedd félre. A báránygerincet hintsd be mindenhol sóval és borssal. Hevíts fel 2 evőkanál olíva olajat egy széles és nehéz tepsiben, majd pirítsd meg benne a báránygerincet, 2-2 percig mindkét oldalát. Tedd félre néhány percig. Egy pemzli segítségével kend be az egész bárányhúst mustárral. Forgasd meg a zsemlemorzsás keverékben, amíg egyenletesen áll rajta a prézli. A csontok végét vond be alumínium fóliával, nehogy megégjenek. A bárányhúst helyezd a tepsibe, majd tedd be az előmelegített sütőbe. Süsd 12-től 18 percig, attól függően, hogy mennyire akarod megsütni. Mielőtt tálcára rendeznéd, takard le és hagyd 5-7 percig pihenni.

Desszertek:
Hagyományos húsvéti Desszert a Simnel Cake, mely egy marcipánnal fedett gyümölcsös torta (mint a gyümölcskenyér), amit anyák napjára is gyakran készítenek.A középkor óta ismert simnel gyümölcsökben és marcipánban gazdag torta, ami Britannia mellett Írországban is nagy hagyományokkal bír. A torta tetején általában 11 golyóbist helyeznek el, ez jelzi Jézus igazi apostolait (így értelemszerűen Júdás kimarad).

Simnel torta
- 18 dkg vaj
- 18 dkg 1. MCM Gyümölcscukor
- 1 db citrom reszelt héja
- 23 dkg liszt
- 1 kiskanál sütőpor
- 0.5 kiskanál őrölt fahéj
- 1 csipet őrölt gyömbér
- 3 dkg őrölt mandula
- 3 db tojás
- 2 evőkanál tej
- 50 dkg aszalt gyümölcs
- 10 dkg koktél-cseresznye
- porcukor
- 20 dkg kék marcipán
- 20 dkg sárga marcipán
- 2 evőkanál baracklekvár
- 1 db tojásfehérje

A vajat a gyümölcscukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a citromhéjat. Egy másik edényben összekeverjük a lisztet asütőporral, a fahéjjal, a gyömbérrel és a mandulával. A vajhoz egyenként hozzáadjuk a tojásokat úgy, hogy közben 1-1 evőkanálnyi lisztes keveréket is teszünk hozzá, majd hozzáadjuk a maradék lisztes keveréket és a tejet. Végül hozzákeverjük az aszalt gyümölcsöket és az apróra vágott cseresznyét is. A munkafelületet megszórjuk porcukorral, majd a kék marcipánt 0,5 cm vastag, 20 cm átmérőjű koronggá nyújtunk rajta. A tészta felét egy sütőpapírral kibélelt, 20 cm-es tortaformába kanalazzuk, ráhelyezzük a marcipánkorongot, majd a maradék tésztát.
180 °C-ra előmelegített sütőben 30 percig sütjük, majd a hőfokot 150 °C-ra csökkentjük, és további másfél órán át sütjük, míg a tészta meg nem szilárdul. 20 dkg-nyi sárga marcipánból újabb korongot nyújtunk. A kihűlt tészta tetejét megkenjük a baracklekvárral, és beborítjuk a marcipánkoronggal.
A maradék marcipánból 11 vagy 12 darab golyót készítünk (aszerint, hogy Júdást is ábrázolni akarjuk-e, a golyók ugyanis a tanítványokat jelképezik, akik részt vettek az utolsó vacsorán). A golyókat a torta tetejére helyezzük és szakácsfáklyával megpirítjuk.

Illetve népszerű édesség ilyenkor a “Hot Cross Buns“, ami mazsolás péksütemény. Ennek a tetejét sütés előtt kereszt alakban bemetszenek, majd sütés után a mélyedést megtöltik fehér cukormázzal. A hot cross buns a régi angolszászoktól ered, akik a tavasz istennő tiszteletére sütötték ezt az édeskés zsömlét, de persze az édes cukorkereszt a tészta tetején manapság már a keresztény húsvétra emlékeztet.

Hot Cross Bun

Hozzávalók:
- bucikhoz (12 db)

- 210 ml tej
- 1 tojás
- 450 gr liszt
- 1 tk gyömbér
- 1/2 tk őrölt fahéj
- 1/2 tk só
- 50 gr cukor
- 50 gr margarin
- 1,5 tk szárított élesztő
- 125 gr kandírozott gyümölcs

hozzávalók – kereszthez

- 50 gr liszt
- 25 gr margarin
- 2-3 ek víz

hozzávalók – kenéshez

- 20 ml tej
- 2 bő ek juharszirup
- 10 gr cukor

Elkészítés:
A tészta hozzávalóit, a kandírozott gyümölcs kivételével, kenyérsütő gépbe pakolom, elindítom a dagaszt-keleszt programot, a dagasztás utolsó öt percében hozzáadom az apróra vágott kandírozott gyümölcsöt és másfél óra múlva enyhén lisztezett deszkára borítom a gyönyörű szálasra, hólyagosra megkelt tésztát. Finoman átgyúrom és tucatnyi darabra vágom. A darabokat tenyér között gombóccá formázom és sütőpapírral letakart tepsibe, egymástól tisztes távolságra helyezem. Olajjal leheletvékonyan megkent fólia alatt, meleg helyen 30-40 percig kelesztem, ezalatt szépen megnőnek, majdnem duplájukra. A kereszthez valókat villával összedolgozom, sűrű, nyomózsákba tehető masszát kapok, s ebből minden buci tetejére keresztet formázok. Előmelegített, forró (200 fok) sütőbe tolom és 15-18 perc alatt csábítóan aranybarnára sütöm őket. A sütőből kivéve azon forrón átkenem a tetejüket a tej-juharszirup-cukor keverékével, majd óvatosan rácsra emelem és hűlni teszem. Az édes, foszlós tésztában hívogatóan bújnak meg a kandírozott gyümölcsdarabkák, a legcsábítóbbak langymelegen vagy hidegen, magában, vajjal, lekvárral.

Húsvét a világ körül – NÉMETORSZÁG

Húsvéti körutazásunkat ezúttal Németországban folytatjuk!

Mivel a  németek hagyományos húsvéti ételei nagyjából megegyeznek a magyar húsvéti ételekkel ( sonka, kalács, tojás), így arról most különösebben nem ejtenék sok szót, talán csak annyit, hogy a  ma már nálunk is oly kedvelt koszorúba font kalács, közepén színes tojásokkal díszítve a németektől jött hozzánk, és terjedt el sokfelé.

És most van itt az ideje, hogy ejtsünk néhány szót arról, hogy honnan is ered a Húsvét, mint ünnep, illetve mikor is ünnepeljük pontosan, hiszen az ünnep német elnevezése ( Ostern) szorosan kapcsolódik hozzá.

Húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik a hívők. Eredetét a zsidók egyiptomi fogságból való szabadulásának ünnepében (pészah) kereshetjük. A húsvét ‘mozgó’ ünnep, mely a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik, vagyis március 22. és április 25. közötti időszakra. Mivel az ünnep egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel,  a hozzá kötődő hagyományok jó része pogány eredetű.

Az ünnep német elnevezése, az Ostern szó egy ősi germán istennő, Ostara nevéből származik, kinek ünnepe éppen a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett.

A németek nagyon sok húsvéti szokást őriznek, és tartanak még ma is, melyek mind-mind szorosan kötődik az ősi pogány hagyományokhoz, és azokat töltötték meg a keresztény hit szimbolikájával.

Húsvéti tűz – Osterfeuer

Az egyik legismertebb német húsvéti szokás a húsvéti tüzek gyújtása, mely már az ősi germán tavaszünnep egyik fő látványossága is volt. Ma ezzel a tűzzel a keresztények Jézus feltámadását, az örök életet ünneplik, míg mások az élet éltetőjét, a napot köszöntik vele.
Nagyszombaton vagy húsvét vasárnapján fadarabokból magas kupacot építenek a mezőn, a dombtetőn, vagy éppenséggel a templom előtt, majd lángba borítják. Korábban a máglyarakás és -gyújtás csak a férfiak kiváltsága volt, ma már ez egy igazi népünnepély, melyet talán a gyerekek élveznek a legjobban, mikor a kialvó tűz parazsában krumplit süthetnek. A fakupac tetejére néhol öreg méhkast vagy tojásokkal és szalagokkal feldíszített fenyőfát is állítanak, hogy a tüzet, mely az életet szimbolizálja, még jobban felszítsa.
A tűz fényének szerencsehozó szerepet tulajdonítanak, így aki látja, szerencsefiává válik. Sőt azokat a házakat, amelyeket a húsvéti tűz fénye bevilágít, a tűzvésztől és minden betegségtől megóvja. A tűz átugrása is szerencsét jelent, fiatal szerelmespárok kéz a kézben ugranak át felette, hogy hosszú, szép jövőjük lehessen. A termelő gazdák pedig egy gazdag termés reményében ugornak át a nem veszélytelen tűz lángjai felett. Ám kinek a merész mutatvány nem sikerül, nagy bajt hoz magára, a néphit szerint még abban az évben meghal, hacsak nem kormozza be arcát a tűz hamvával.
Egyes településeken nagy hagyománya van a húsvéti lángoló kerekek (Osterräder) gurításának. Lüdge (Ostwestfalen) és Günsterode (Nordhessen) városában húsvét vasárnapjának estéjén nagy tömeg gyűlik össze, hogy a hatalmas lángoló kerekeket legurítsák a dombról a völgybe.

Húsvéti kutak – Osterbrunnen

A forrásból merített húsvéti víz szempanaszok, kiütések és más egyéb betegségek orvoslására is szolgált. Úgy tartotta a néphit, hogy aki húsvét reggelén a patak vizében megmosdik, örökké fiatal marad. Sőt az állatokat is beterelték reggel a patakba, hogy egészségesek maradjanak. A víz az élet és a termékenység szimbóluma volt, így a tavasz és a termékenység istennője, Ostara emlékére nagy tiszteletben tartották. A keresztény hit elterjedésével sem csökkentek a húsvéti vízhez kapcsolódó hiedelmek: a víz egész évben megvédte a család tagjait a betegségektől és a szerencsétlenségektől. A vizet nagyszombat éjszakáján húsvét vasárnapjának pirkadatáig meríthették a lányok a kútból szigorú némaságban, nehogy a víz áldó és gyógyító hatása a csend megtörésével elszálljon. Németországban és Svájcban több helyen is szokás az életet adó víz tiszteletére a kutakat és forrásokat ünnepi pompába öltöztetni. Díszként többnyire kifújt egyszínű tojásokat és kötegekbe font papírszalagokat, “Pensala”-t használnak, de gyakran erősítenek a kútvályúra, vagy a kút fölé épített állványokra, illetve koronára girlandokat, fenyőágakat és szép tavaszi virágokat.

Húsvéti tojás - Ostereier

A tojás ősidők óta a termékenység, az élet megújulásának jelképe. Egyes népek úgy tartják, hogy a világ is egy tojásból, egy hatalmas világtojásból származik. Mivel a tojásnak mindig is különleges életerőt tulajdonítottak, a sírok elmaradhatatlan halotti ajándékai voltak, ezzel kívántak elhunyt hozzátartozóik újjászületéséhez természetfeletti erőt útravalóul adni. A tojás kívülről kemény, élettelennek tűnő tárgy, de benne élet rejlik. Mint ahogy a csibe a tojáshéjból, úgy jön ki sírjából a feltámadt Jézus, megtörve a halál hatalmát. A 10. századból való keresztény sírokban is találtak tojásokat, mégpedig pirosakat. Ez bizonyítja, hogy már ezer évvel ezelőtt is festették a tojásokat. Sokáig kizárólag csak pirosat használtak a húsvéti tojások festésére, a piros szín Jézus kiontott vérét szimbolizálta. Úgy háromszáz évvel ezelőtt jelentek meg más színek is a festésben. A zöld tojás festéséhez a spenót, a sárgához a hagyma, a kékhez a mályva, a piroshoz a cékla levét használták. Kezdetben a húsvéti tojások egyszínűek voltak, majd egyre népszerűbbé váltak a színes mintákkal és képekkel díszítettek. Ma már számtalan tojásdíszítési technikát ismerünk, így mindenki az ízlésének, kézügyességének megfelelő tojáscsodával lepheti meg szeretteit.

Húsvéti nyúl – Osterhase

Senki sem tudja pontosan, hogyan keveredett a nyúl húsvéti hagyományaink közé. Korábban, mikor még a germánok különböző istenekben és istennőkben hittek, a nyulat a tavasz istennője, Ostara hírnökeként tartották számon. Mikor a szántóföldeken és a mezőkön nyulak ugrándoztak, és sok-sok kicsi nyuszit hoztak a világra, tudták az emberek, hogy vége a télnek, eljött a tavasz. A nyúl a keresztény hit elterjedése után is megtartotta kiemelkedő szerepét, az igencsak szapora állat az új élet keletkezésének jelképévé vált.
Jó háromszáz évvel ezelőtt vált általánossá a húsvéti tojás ajándékozásának szokása. Szinte ezzel egyidejűleg kezdett el terjedni a tojástojó nyúl legendája is. Kora tavasszal a házak kertjeiben gyakrabban tűnnek fel a nyulak, hogy élelemhez jussanak. Mivel a tyúkok nem tudnak festett- vagy csokoládétojásokat tojni, egyszerűbb volt a gyerekekkel elhitetni, hogy a szerencsehozó tojásokat a kertekbe beszökő húsvéti nyúl tojja. Sőt a hihetőséget az is erősítette, hogy a tojások széthordására a nyúl sokkal inkább alkalmas, hisz ügyesebb és gyorsabb is, mint a tyúk.
A legkorábbi emlék, mely a húsvéti nyúl létezését igazolja 1678-ból, Georg Franck heidelbergi orvosprofesszor egy írásából származik. A 16. századig a húsvéti tojásokat régiónként más-más állatok hozták és rejtették el a kertben. Volt, ahol a róka vagy a kakas, másutt a gólya, a kakukk, a daru vagy a fajdkakas.
Egy másik legenda szerint a nyúl a germán tavaszistennő, Ostara egyik galambját jelképezi, akit az istennő büntetésből nyúllá változtatott. Ezen ismeret függvényében, már nem kérdéses, hogyan tud a nyúl tojást tojni.

forrás: http://deutschnet.hu/content/view/74/50/

KVÍZ-KEDD

Ismered az egyes ünnepek eredetét? Pontosan tudod minden ünnepről, hogy mit ünnepelünk? Vagy csak egyszerűen szeretsz játszani?

Látogass be hozzánk, mert ha KEDD, akkor ezentúl KVÍZ-KEDD!

Minden kedden felteszünk egy kérdést, amire a következő hét hétfő éjféléig várjuk a válaszokat.

Múlt heti kvíz-kedd nyertesünk:Puskás Orsolya! Gratulálunk! Kérünk a kapcsolat oldalunkon írd meg nekünk a címedet, ahova a nyereményt postázhatjuk!

Eheti kérdésünk a következő:

MINEK A VILÁGNAPJA MÁRCIUS 27.-e?

A helyes megfejtők között pedig ezen a héten kisorsoljunk Kállai-Nagy Krisztina által illusztrált 2012 -es családi naptárát,mely limitált példányszámban jelent meg, és kereskedelmi forgalomban már nem kapható.

Hozzászólni Facebook oldalunkon lehet hétfő (április 2.) éjfélig!

Húsvéti asztalok

És akkor ígéretemhez híven kezdődjék a húsvéti gasztronómiai körutazás!

A húsvéti ételek igen nagy hasonlóságot mutatnak világszerte a keresztény kultúrákban, hisz az egyes ételekhez kapcsolódó szimbolika mindenhol ugyanarra vezethető vissza. A bárány-, vagy a nálunk szokásos disznóhús az áldozati állatot jelképezi. A tojás, mint az új élet, és a föltámadt Jézus szimbóluma szinte mindenütt főszerepet kap. Illetve a kenyér, akalács is szorosan hozzátartozik az ünnephez, mint Krisztus Teste, illetve a bor, mintKrisztus Vére.

És akkor most lássuk, hogy mik az egyes sajátságos hagyományai, hagyományos receptjei.

Elsőként Lengyelországba látogatunk el.

Az erősen katolikus országban nagy hagyománya van annak, hogy az asztalra kerülő ételből készített kosarat a vacsora előtt a nagyszombati misén a pap megáldja. A sonka, a kalács és a tojás mellett a zurek, azaz savanyú krumplileves is része a hagyományos lengyel húsvéti menünek. A húsvéti desszert a mazurek és a babka. A babka egy élesztős, kuglófszerű édesség, amit a lengyeleken kívül az ukránok és a szlovákok is nagyon kedvelnek. A mazurek egy mandulás, esetleg diós piskótaszerű tészta, amit szintén kifejezetten húsvétra készítenek.

ZUREK

A nagyböjt végén ez az első igazán gazdag étel, amit a szakács megbolondít mindenféle rejtett tartalékkal. (tarja, kolbász, szalonna tepertő, főtt tojás..stb)

Hozzávalók:

szalonna, darab vaj

1 szál kolbász (itt a kiełbasa toruńskie az autentikus, helyettesíthető pl. cserkészkolbásszal)
2 krumpli, kis darabokra vágva
2 répa, aprítva
2 fehérrépa, aprítva
1 hagyma, aprítva
2 gerezd zúzott fokhagyma
2 babérlevél
1 kk szegfűbors
2 ek majoranna
só, bors
fél nagy doboz tejföl, liszt
1 adag zakwas, vagy lásd lejjebb
2 főtt tojás

1. Egy kis felaprított szalonnát vajon megpirítok, majd mehet rá a hagyma, a fokhagyma, a répa meg a fehérrépa. Egy pár percig kavarom, mehet rá a felkarikázott kolbász.
2. Felöntöm az egészet kb. 1 1/2 liter forró vízzel, és hozzáadom a babérlevelet, a sót, a borsot, a szegfűborsot és a majorannát. Kb. 20 percig főzöm.
3. Mehet bele a zakwas, ettől kapja a jó kis savanykás ízt. Ezzel is összerottyintom.
4. A tejfölből és a lisztből egy kis tálkában kikeverek egy habarást, hozzámerek a levesből és egyneművé keverem, majd az egészet a levesbe öntöm.
5. Megkóstolom, utánafűszerezem, ha kell.
6. Kitálalom, adagonként fél főtt tojás(ok) dukál(nak) hozzá.

Zakwas, avagy rozslisztes kovász: figyelem, ennek elkészítése kb. 5 napot vesz igénybe. Kell hozzá rozsliszt (kb 30 dkg), rozskenyér héja, fokhagyma (2 gerezd), langyos víz (2 csészényi). Mindezeket összekeverve befőttes üvegben 4-5 napig lefedve állni hagyjuk, ha penész képződne a tetején, azt leszedjük.

(forrás: http://kakaoscsiga.blogspot.com)

MAZUREK

Hozzávalók:

170g vaj
4 evőkanál cukor 6 evőkanál őrölt mandula
1 citrom reszelt héja
2 és fél csésze liszt
2 főtt tojás sárgája
1 nyers tojás sárgája
1 csipet só
1 csipet fahéj
170g sárgabarack lekvár
100 gramm olvasztott étcsokoládé

1. Kézimixerrel a vajat a cukorral habosra keverjük.Hozzáadjuk a lisztet, a citrom reszelt héját, az őrölt mandulát és a FŐTT tojássárgáját.Alaposan összekeverjük. Ezután következhet bele, a NYERS tojássárgája, a só, a fahéj, kézzel összegyúrjuk a tésztát és 30 percre betesszük a hűtőbe.
2. A tészta 2/3-át sütőpapíron fél centi vastagságú téglalapformára nyújtjuk. Óvatosan áthelyezzük a sütőpapírral együtt egy tepsire. Villával megszurkáljuk.
   A maradék tésztát is fél centi vastagságúra nyújtsuk, és derelyevágóval 2-3 mm széles csíkokat vágunk, és ezekkel a csíkokkal rácsozzuk a tészta tetejét.
3. 190 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk kihűlni.
4. A rácsok által határolt területeket díszítsük a különböző színű lekvárokkal, esetleg fehér- és étcsokoládéval vagy azok kombinációival. Legalább egy éjszakát pihentessük tálalás előtt.

HÚSVÉTI BÁRÁNY

Ez a vajas tésztából készült, porcukorral megszórt kedve kis bárányka, piros szalaggal  a nyakában elengedhetetlen része minden lengyel húsvéti asztalának.

Elkészítése rendkívül egyszerű, de szükséges hozzá a bárány alakú sütőforma.

Hozzávalók:

• 40 g vaj
• 40 g cukor
• 80 g búzaliszt
• 40 g kukorica liszt
• 1 tojás
• 1/2 teáskanál sütőpor
• 1 evőkanál vaníliás cukor

1. Először összekeverem a vajat és a cukrot
2. Utána az összes többi
3. Vajjal kikenem a sütőformát, megtöltöm a masszával
4. 180 fokra előmelegített sütőben 35-40 percig sütöm
5. Ha meghűlt, megszórom porcukorral, és egy kis piros masnit kötök a nyakába.

BABKA

Hozzávalók három nagy formához:

6 csésze liszt
1,5 csésze langyos tej
1,5 csésze cukor
3 egész tojás
10 dkg vaj + 5 dkg a töltéshez
1 kk só
1 kocka élesztő
20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé felaprítva
2 kk fahéj

1. A tejben megfuttatom az élesztőt a cukor felével.
2. Belekeverem a tojást, és a puha vajat.
3. Hozzáöntöm a maradék cukrot, majd a lisztet is.
4. Kidolgozom a tésztát, de a sót csak a végén adom hozzá. Ragadós tésztát kell kapnunk.
5. Egy óra alatt a duplájára kelesztem langyos helyen.
6. lisztezett deszkára borítom, majd meglisztezem a tetejét is.
7. Három részre osztom, és mindegyikből hosszúkás téglalapot nyújtok.
8. Megkenem a maradék megolvasztott vajjal, és megszórom a fahéjjal elkevert csokoládéval. Feltekerem, és három részre vágom a hurkákat.
9. Sütőpapírral bélelek három őzgerinc formát, ebbe teszem a babka csíkokat keresztbe, egymás mellé mind a hármat.
10. Hagyom még kelni 30 percet, majd 180 fokra előmelegített sütőben 40 perc alatt megsütöm.

(forrás: http://fuszereslelek.blog.hu )